Székelyföld a magyar társadalom mentális térképén – itt az új könyv a székelyekről

2024. november 27. 09:05

A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”

2024. november 27. 09:05
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Nyitókép: Wikipédia

Sokat mondó Hullóidő címmel, Székely identitásépítés a 19-20. században alcímmel jelent meg egy érdekes könyv a Kriterion Könyvkiadónál, Bárdi Nándor történész (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet) szerkesztésében: a tíz tanulmányt felvonultató kötet a legkiválóbb szakemberek tudását csatornázza egy helyre, a székely rovásírástól az erdélyi egyesületeken és az Ezer Székely Leány napján át a háziipari mozgalmakig színes palettán sorakoznak a kutatók dolgozatai.

„A székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik”, írják az előszóban. Bárdi Nándor szerkesztő kérdeztük erről az igényről, aki kifejtette: napjainkban azt látjuk, hogy 

helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. 

Szerinte kialakulóban van egy olyan kulturális piac – nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is – ahol a székelyföldi azonosságtudat külső jelei nagyon hangsúlyosan megjelennek: ezek az identitásjelző szimbólumok nemcsak a Székelyföldön bírnak mozgósító erővel, hanem a romániai magyarság körében és az egész magyar etnokulturális közösségben.

Hozzátette: különböző jelentése van ugyan a rovásírás elterjedésének, a székely himnusz és a székely zászló nemzeti folklorizációjának, vagy a Csíki Sör körüli etnikai marketingnek, egyvalamire azonban mindannyian példák: a 

„székelység tematizálása iránt társadalmi érdeklődés van”,

 a fenti jelenségek képesek a közösség megszólítására, és immár a magyar kisebbségi és a magyar nemzeti kollektív tudat lényeges részének tekinthetjük ezeket.

A Székelyföld határozott körvonalai a magyar társadalom mentális térképén

„A mostani kötetünkkel arra vállalkozunk, hogy ennek a székely identitásépítésnek megleljük a történelmi gyökereit, felvázoljuk a társadalomtudományi, irodalmi, művészeti kiterjedését, rámutassunk a Székelyföldről szóló diskurzus állandó és új elemeire, feltárjuk e percepció kistáji, regionális, erdélyi és magyarországi vagy akár még további mozzanatait” – mondta a történész.

„Honnan ered a pusztuló közösség és ugyanakkor a szupermagyar beállítódás állandósága? 

Miért van az, hogy a Székelyföld minden más magyar tájnál határozottabb körvonalakkal van jelen a magyar társadalom mentális térképén, a székelyek pedig a nemzeti önazonosság legautentikusabb képviselőiként tűnnek fel a nyilvánosságban?” – merülnek föl a további kérdések az előszóban.

A szerzők között négy történész, három etnográfus, két irodalomtörténész, egy nyelvész szerepel, hatan Magyarországon élnek, négyen Erdélyben. A legtöbb tanulmány az identitásmozgalmakkal foglalkozik: Sándor Klára például 

a székely írás identitásjelző funkcióját mutatja be és az attól teljesen eltérő 20. századi rovásírás mozgalmat,

 amelyek mára összemosódtak, egyéb tanulmányok a székelyföldiség, székelység érdekeinek, sajátos értékeinek magyarországi intézményesülését taglalja, amely egyben a 20. századi magyarországi székelységképet is megalapozták: a legkiterjedtebb hatása a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének volt, amelyet Ablonczy Balázs mutat be, de két irodalomtörténeti tanulmány is helyet kapott a könyvben. „Jómagam pedig – és ez volna a negyedik – megközelítés, az eddigi szakirodalom alapján a székely azonosságtudat legfontosabb elemeit kereteztem” – vázolja a könyv szerkesztője.

A könyv borítója

Úton az identitásépítés gyökerei felé

Hogy sikerült-e megtalálni a székely identitásépítés történelmi gyökereit a tanulmányokon át? Hogy melyek ezek a gyökerek nagy vonalakban? A székelység egy sajátos középkori jogi státus alapján – sajátos katonai szabadparaszti privilégiumaival – lesz a rendi nemzet része, ezt folyamatosan védelmezi a királyi, fejedelmi, birodalmi egységesítésekkel szemben, majd a reformkortól a magyar polgári nemzet részévé válik, amikor megszűnik az intézményi különállása, a 19. század második felétől pedig egy regionális csoport azonosságépítése zajlik.

 Az erdélyi impériumváltás után a romániai magyar nemzeti mozgalmon belül egy magyar dominanciájú régió érdekeinek megjelenítője lesz a székely toposz 

– összegzi Bárdi Nándor.

Hozzáteszi: „A folyamatban négy nagyon meghatározó elemről beszélhetünk, amelyek évszázados folyamatok nyomán alakultak ki. Az első és legfontosabb a magyar nyelvi, kulturális közösséghez való tartozás archaikus jegyekkel, amely magával hozza az érzelmekkel telítettebb képes beszédet, de ide tartozik az a jelenség is, hogy 

a Székelyföldön most tűnik el az a nemzedék, amely életében még összecsúszott egy archaikus-, egy indusztriális és egy posztindusztriális világkép és érzékrend.”

Mint megtudjuk, a második fontos dolog a hegyvidéki gazdálkodás és településszerkezet dominanciája: ez hozza magával az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés fontosságát, amelyet ma is a jelentős súllyal bíró közbirtokosságok és az elaprózott birtokviszonyok határoznak meg. További fontos elem a népiség, a hagyományközösséghez – a sajátos történelmi fejlődés folyamatos emlékezetéhez – való erős kötődés, vagy az erre való hivatkozás. Mindezekhez önképet meghatározó elbeszélések tartoznak: a származásról, a tájhazáról, a kultuszok Mikes Kelementől Márton Áronig, a székely karakter irodalmi megalkotása például Tamási Áronnál, identitásjelző szimbólumok a székelykaputól a kürtös kalácsig és a zászlóig.

„Végezetül az is nagyon fontos kitétel, hogy

 ez a sajátos regionális azonosságépítés folyamatosan a magyar nemzetépítésen belül zajlott,

 annak részét képezte” – hangsúlyozza Bárdi Nándor.

Jó olvasást, megéri!

 

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csapláros
2024. november 27. 11:42 Szerkesztve
synthetic 2024. november 27. 11:16 ..."Ma már románia, hisz a magyarok elkótyavetyélték. XD"... Köszönd a magadfajta, wilsoni elveket bekajáló őseidnek. Most is szopod a liberálnácik méretes szerszámát, azért tudsz itt provokálni, a magyarság ellenségeit szolgálva.
csapláros
2024. november 27. 11:40
synthetic 2024. november 27. 11:25 • ..."Őszintén szólva örülök, hogy ezeket a területeket elvették Orbánéktól és nem tudnak rajtuk lopni."...Abban hazudsz, hogy a magyar vállalkozások nem terjeszkednek a Székelyföldön is és szerte Erdélyben is. És ez ÁLTALÁNOS, mindenféle PÁRTÁLLÁS nélkül !
csapláros
2024. november 27. 11:38
synthetic 2024. november 27. 11:16 ..."Ma már románia, hisz a magyarok elkótyavetyélték. XD"... Jól írod, kisbetűvel: románia. Annyit is ér az az ország, ahová, Erdélybe, ha átugrik a magyar, MINTHA HAZAMENNE. Van egy csomó románul beszélő hozzád hasonló liberálnáci, neonáci genetikailag korcs elrománosodott magyar, az igaz magyarok és a székelyek mellett. Te is megmaradtál belül leprás panelproli, az erkélyen is kukoricát termelő románnak.
csapláros
2024. november 27. 11:34
contractor-2 2024. november 27. 10:10 ..."Köteles példány az Országos Széchenyi Könyvtárba, a többi megy a zúzdába. De lehet, hogy csak 1db készült, előrelátóan."... Álmodik a cujkagőzös bocskoros nyomorod. Inkább az avas vajat cserélnéd föl valami illatosabb hajápolóra, bozgor birkabaszó tápos korcs agyilag kazuár. Nemhogy zúzda, de többszörös utánnnyomás lesz, mint annyi más hasonló könyvből. Elég csak az antikváriumokat, a használt könyv árudákat megnézni, ahol ezek a témájú könyvek hiányoznak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!